A varázslat mögött – 2. rész

Külföldön már évekkel ezelőtt megjelent a “Varázslat mögött” című könyv, ami a sorozat munkálataiba enged minket betekinteni. Sajnos magyarul még mindig nem jelent meg a mű, de LANCE88ONCER megszerezte eredeti nyelven és az érdekesebb részeket elvállalta, hogy megosztja velünk. A cikksorozat második részében Ginnifer Goodwin mesél nekünk a szerepéről és a Disney imádatáról.
 
A “Once Upon a Time” Hófehérkéjének, Ginnifer Goodwin-nak egy álma vált valóra a szereppel. “Ez vicces, mert úgy érzem, hogy a szeretetem csak nőtt a Disney iránt, mióta először tettem látogatást gyermekként a Magic Kingdom-ba,” – emlékszik vissza Goodwin. “Amikor kicsi voltam a kedvenc filmem a “Micimackó” és az “Aliz csodaországban” volt. Nagyon beleszerettem a Disney-be, főleg akkor amikor a kishúgom (Robot Chicken animátor Melissa Goodwin) megmutatta nekem a VHS kazettáját “A kis hableány”-ról.” – Goodwin szünetet tart mielőtt büszkén hozzáteszi: “Véletlenül, éppen “A kis hableány” miatt lett belőle animátor.”
 
“Akkoriban egy olyan időszakon mentem keresztül, amikor úgy éreztem túl nagy és túl érett voltam azokhoz, amiket csak “rajzfilmnek” hívtam, így eléggé ellenkeztem amikor arra kényszerültem, hogy megnézzek egy rajzfilmet egy hableányról. De zokogtam a végén és ráébredtem, hogy Disney rajongó lettem. Úgy éreztem, hogy megnyíltak a szemeim a világ felé, amit a Walt-Disney mesék mondanak el, ekkor lettem szerelmese a Grimm történeteknek és ekkor lettem szerelmese a hercegnőknek. De ez még annál is több volt, rabja lettem Walt-nak és annak ahogyan mesélt, annak ellenére is, hogy “A kis hableány” nem volt eredeti Walt Disney mese.”
 
Most pedig Goodwin megkapta a lehetőséget, hogy visszatérjen a Disney szeretetének körébe, amikor felajánlották neki Hófehérke szerepét Eddy Kitsis és Adam Horowitz revizionista tündérmese drámájában. Ginnifer nem feltétlenül gondolt arra, hogy visszatérjen a TV-hez, de az “Egyszer volt, hol nem volt…” cselekménye túl jó volt ahhoz, hogy lemondjon róla. “Izgatott lettem az egyedisége miatt. Még soha senki sem csinált ezelőtt a tévében ehhez hasonlót. Azt sem néztem, hogy a forgatás miatt, el kellett költözni egy másik országba (Kanadába). Pedig otthon ülő típus vagyok, szeretek Los Angeles-ben élni. A családom nagy része is itt él, a barátaim itt vannak, és az életem is itt van. De azt éreztem, hogy a végén majd úgyis nézni és szeretni fogom a műsort és féltékeny lennék, ha nem lennék a részese.”
 
“A szerephez először is megnéztem minden verzióját a Hófehérkének ami csak elérhető volt: a balettet, a TV-s epizódjait különböző sorozatoknak, és minden filmet egy nap alatt. Azt gondoltam tudok lopni néhány nyalánkságot innen-onnan, de nem találtam semmit. Elkezdtem olvasni a “Mesék kritikus elemzései”-t és olvastam a tündérmesékről történelmi kontextusban. Mind figyelmeztető mesék voltak és mindnek célja volt, mégpedig az, hogy megtanítsa az embereknek az akkor nagyon is valós problémákat. Hófehérkének nem az a dolga, hogy egy ártatlan szemlélő legyen egy történetben akit a gonosz mostohája folyamatosan megpróbál megölni csak azért, mert annyira szép,” – nevet.
 
A színésznő izgalmasnak találja, hogy a műsorban ezek a hercegnők proaktív példaképként vannak kezelve, akik nem várnak arra, hogy férfi társaik megmentsék őket. “Igen, a női karakterek annyit fejlődnek és bonyolódnak,” – lelkendezik büszkén. “A kapcsolataik annyira gyönyörűek.”
Különösen boldog amiatt, hogy annyi időt tölthet a filmvásznon Jennifer Morrison-nal, aki technikailag az ő felnőtt lányát, Emmát alakítja, a való életben pedig az egyik legjobb barátnője. Egy bonyolult talány volt, hogy hogyan játsszák el ezt, figyelembe véve, hogy csupán csak egy év korkülönbség van közöttük; de Goodwin azt mondja, úgy gondolja az írók nagyon jól kitalálták, hogy hogyan birkózzanak meg ezzel a problémával a második évad elején.
 
“Az akadályok kívülről érkeztek, ezért egymástól tanultuk meg kezelni őket. Így tudod meg valakiről a legtöbbet, látva, hogy a másik miképp dönt a konfliktusok kezelésénél. Ez segített abban is, hogy ne puhuljunk el. Nem kezdhettünk el üldögélni Mary Maragaret szobájában költőien gyantázni és sajnáltatni magunkat a helyzetünk miatt. Zaklatottak voltunk és vigyáznunk kellett egymásra. Meg kellett ismernünk egymást nőként, és tényleg ez volt az egyetlen módja, hogy megcsináljuk, hiszen ezek a nők azonos korúak! Hófehérke csupán egy napig volt anya (mielőtt az átok azt követelte meg, hogy elküldje Emmát), szóval nem rendelkezik tényleges tapasztalatokkal. Ez valami olyasmi amit meg kellett tanulnia, és jó móka együtt megtanulni.”
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.